Magáncsőd mint mentőöv az adósságcsapdában
Megjelent a magáncsőd-eljárásokról szóló azon kormányrendelet, amely meghatározza, amilyen ingóságok és pénzösszegek nem tartoznak bele az adósságrendezésbe (az adós dönthet másként is).
Az augusztus 12-én a Magyar Közlönyben (2015. évi 116. szám) megjelent kormányrendeletből kiderül: nem tartoznak az adósságrendezés folyamatába a magáncsőd-eljárás során a mindennapi élet olyan alapvető használati tárgyai, mint a mosógép, hűtőszekrény, kerti gép, haszonállat, díszállat, tankönyv, gyerekjáték és alapvető élelmiszer, a fűtőberendezés, az egy évre elegendő szilárd tüzelőanyag, a gyógyszer, a szociális ellátások, a családtámogatások, a mozgáskorlátozottak, árvák, vakok ellátásai, továbbá az ajándékok, adományok, pénzbeli támogatások – amennyiben ezek összege nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét, valamint ha további feltételek is teljesülnek.
A rendelet értelmében az adósoknak az eljárásba be nem vont ingóságokra, pénzösszegekre vonatkozó iratokat, számlakivonatokat kérésre be kell mutatniuk. A bíróságon kívüli magáncsőd-eljárás esetén a főhitelezőnek és a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak kell bemutatni majd a papírokat, a bírósági magácsőd-eljárás esetén pedig a családi vagyonfelügyelőnek és a bíróságnak. Az adós (és az adóstárs) az eljárás alatt bármikor dönthet úgy, hogy részben vagy egészben mégis bevonja a felsorolt vagyonelemeket a magáncsőd-eljárásba.
Hogyan kell meghatározni az adós vagyonának forgalmi értékét a magáncsőd-eljárásban?
Egy szintén szerdán megjelent kormányrendelet szerint a forgalmi érték nem más, mint
“az adós vagyonának egyes elemeire vonatkozó, pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az átlagos piaci viszonyok között, független felek között általában elérhető piaci ár”.
A rendelet egy sor további kitételt is tartalmaz a forgalmi érték meghatározására vonatkozóan, például a jelzálogjoggal terhelt ingatlanokat, autót, értékpapírokat és ingóságokat illetően.
A magáncsődről szóló törvényt 2015. júniusának végén fogadta el a parlament, és lépcsőzetesen lép majd hatályba: szeptembertől azok kérhetnek csődvédelmet, akiknek az otthonuk van veszélyben, a második ütemben, 2016 őszétől pedig minden eladósodott magánszemély, aki megfelel a jogszabályi feltételeknek. A magáncsődeljárás főleg a hiteladósok, illetve a többfelé fizetési késedelmet felhalmozók adósságból való kikecmergését célozza. Magáncsődvédelmet az az adós kezdeményezhet, akinek vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme van, de az nem elég az adóssága törlesztésére. A csődvédelem kérelmezésének feltétele lesz még az is, hogy az adós összes tartozása 2 millió és 60 millió forint között legyen, a tartozásállománya meghaladja a vagyona értékét, de ne legyen több annak duplájánál, és legyen legalább egy olyan tartozása, amely három hónapja lejárt, mértéke pedig több, mint félmillió forint.
Kapcsolódó cikkek
