Magáncsőd mint mentőöv az adósságcsapdában
A családi csődvédelem első látásra kiváló lehetőségnek tűnik, hogy a BAR-listás adósok – jellemzően a nehéz helyzetbe került jelzáloghitelesek – megoldják talán egész életük legégetőbb problémáját.
Az adóssegítő lehetőségeket 2013-ban a hitelesek kb. fele (!) vette igénybe. A 90 napon túli elmaradással rendelkező banki adósok száma folyamatosan nőtt, 2013-ban például a lakáscélú devizahitelesek 16,6%-a nem tudta fizetni a hitelét (a szabad felhasználású devizahiteleknél ez a szám 31,6%-ot ért el…).
A kérdés az, hogy az előzetes kalkulációk miért csupán 25 000 ember megmentéséről szólnak? Miért nem gondolja úgy minden BAR-listás, hogy őt is megmentheti a csődvédelem? Hogy végül elengedik adóssága 55%-át, és ismét hitelképessé válik?
A válaszok a csődvédelem igénylésének kritériumában rejlenek. Először is csak az kérhet védelmet, akinek a tartozása legalább kétmillió forint, de nem több 60 milliónál. 60 milliónál többel alig tartoznak bankoknak és rezsicégeknek, de sokan vannak, akiknek a tartozása nem éri el a kétmillió forintot – rezsitartozásokkal együtt sem.
Az aktív BAR-lista (KHR) tehát csak azoknak megoldás, akik 2 és 60 millió közötti tartozást halmoztak fel. Ez sokakat kizár a csődvédelem igényléséből.
A következő erős korlátozás, amely hatalmas tömeget zár ki a csődvédelemből, az a csődvagyon és a tartozás aránya. A lényeg a következő: csak az veheti igénybe a csődvédelmet, akinek a tartozása nem több mint a csődvagyona kétszerese. Csődvagyon minden ingatlan és ingóság, plusz a csődvédelmet kérő személy (vagy családja, ha van) következő öt évi bevétele. Ha tehát az adósság túl nagy, az adós nem kérhet csődvédelmet – megmentése már a szociális rendszer feladata. Hiába segítene a csődvédelem végén az adósság elengedése, ha az adós be sem tud kerülni a rendszerbe.
Végül ne felejtsük azt sem, hogy sok BAR-listás számára nem jelent vonzerőt a családi csődvédelem – mégpedig szubjektív okok miatt. Bizonyos, hogy sokak számára a csődgondnok szükséges és védhető intézménye komoly visszatartó tényező. Mindenki érzékeny az anyagi helyzetét firtató kérdésekre, a csődgondnok pedig pontosan az a személy, aki hivatalából következően mindent tudni akar. Ráadásul ha kiderül, hogy a csődvédelmet kérő adós bármiféle jövedelmet eltitkolt a csődgondnok elől, azonnal kizárják a csődvédelemből.
Kapcsolódó cikkek
