A magáncsőd és a családi csődvédelem ugyanazt a fogalomkört takarja. A magáncsőd lényege az, hogy megelőzze egy súlyosan eladósodott személy teljes anyagi megsemmisülését és ellehetetlenülését.

Ehhez természetesen szükség van arra, hogy az adósnak legyen bevétele és vagyona, mivel a magáncsőd intézményének megalkotói abból a feltételezésből indulnak ki, hogy a nehéz helyzetbe került adósok között jó néhány tízezer olyan személy van, akinek anyagi körülményei lehetővé tennék adóssága kifizetését. A jogszabály alkotója szerint ezek a személyek tehát nem reménytelen anyagi helyzetük miatt csúsztak meg a hiteltörlesztéssel vagy a rezsiszámlákkal, hanem azért, mert bevételüket nem megfelelően osztották be – közüzemi számlák befizetése helyett nyaralásra, tartós fogyasztási cikkekre stb. költötték a pénzt, illetve a hitel törlesztésére nem áldozták fel a nyaralójukat, otthonukat vagy hétvégi házukat stb.

A magáncsőd lényege az, hogy megelőzze egy súlyosan eladósodott személy teljes anyagi megsemmisülését és ellehetetlenülését.

A magáncsőd intézménye ismert Európa számos országában, az USA-ban, Kanadában és Izraelben is, vagyis a törvényhozók előtt számos példa áll.

Ismét hangsúlyozzuk: nem szabad, hogy megtévesszen az elnevezések különbsége: a magáncsőd valójában csődvédelem, vagyis lényegében teljesen megegyezik a családi csődvédelemmel.

A „magáncsőd” elnevezés arról az oldalról közelíti meg a problémát, hogy a magánszemély csődöt jelent, ami után egy csődgondnok átstrukturálja a kiadásait és pénzzé teszi az adós mindazon vagyontárgyait, amelyek nem számítanak létszükségletnek. Védelmet élveznek az olyan vagyontárgyak, mint a ház, ruházat, bútorok, gyógyászati eszközök, esetleg jármű, továbbá bizonyos biztosítások, amelyeknek a fizetését a gondnok nem tilthatja meg.

A „családi csődvédelem” elnevezés ezzel szemben az intézmény preventív jellegét hangsúlyozza (és kevésbé riadalomkeltően hangzik): a csődvédelem lényege ezen nézőpont szerint az, hogy a magánszemély (vagy család) ne juthasson csődbe, és ezzel teljesen reménytelen anyagi helyzetbe.

A magáncsőd bejelentésére kormányablakoknál van lehetőség. Az adósnak büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkoznia kell bevételeiről, vagyontárgyairól. Ezután az állam elbírálja a kérvényt, és a pozitív elbírálás után csődgondnokot rendel ki, aki a fentieknek megfelelően átstrukturálja a magáncsődöt kérő személy kiadásait, illetve javaslatot tesz bizonyos vagyontárgyai eladására.

A magáncsőd és a családi csődvédelem szinonimák, jóllehet a csődvédelemről szóló párbeszéd során a KDNP – a rendszer bevezetését leginkább szorgalmazó párt – egyik képviselője kijelentette: a családi csődvédelem talán több is lesz, mint a magáncsőd. A magáncsőd 5–7 évig tarthat, ezalatt a csődöt kérő védelmet élvez (nem árverezhető el a háza stb.), viszont szinte maradéktalanul be kell tartania a gondnok által előírtakat. Ha a csődgondnok és az adós között áthidalhatatlan ellentét áll fenn, akkor a probléma jogi útra terelhető. A magáncsődöt jelentő személy tehát nincs teljesen kiszolgáltatva a csődgondnok kénye-kedvének.

A magáncsőd egyetlen alkalommal jelenthető be. Ha valaki igénybe vette, soha többé nem kérheti a csődvédelmet.

Tudásbázis

Mi a magáncsőd / családi csődvédelem intézménye?

Összegyűjtöttük az új jogintézménnyel kapcsolatos újdonságokat, változásokat, amelyeket a bevezetés óta foganatosítottak: ezeket ide kattintva érheti el.

A családi csődvédelemmel kapcsolatos első hírek 2011. márciusban jelentek meg hazánkban, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a bajba jutott devizahitelesek problémáját a piac nem fogja tudni megoldani. A KDNP már 2009-ben kérte a családi csőd bevezetését, de ez visszhang nélkül maradt.

A magáncsőd és a családi csődvédelem (a kettő ugyanaz) felvetése és a bevezetés között számtalan év telt el, azonban 2011 után a magyar kormány különböző módszerekkel igyekezett védeni a devizahiteleseket, így a magáncsőd bevezetése nem volt olyan sürgős, mint akkor.

A Magyarországon korábban teljesen ismeretlen családi csődvédelem rendszerét azok számára dolgozták ki, akik törleszteni már nem tudnak, de egy vagyonfelügyelő segítségével még megmenthető az otthonuk (jelzáloghitel esetén), illetve nem kerülnek teljesen reménytelen helyzetbe. Az elmúlt évek ennek az egyszerű meghatározásnak a pontos, számításokon alapuló jogszabályba foglalásával teltek.

Nézzük tíz pontban, melyek a legfontosabb tudnivalók a magáncsődről:

  1. A csődvédelem önkéntesen igényelhető.
  2. 2015. szeptember 1-jétől a nem fizető jelzáloghitelesek, 2016. október 1-jétől bárki igénybe veheti.
  3. Olyan személy igényelheti, akinek a tartozása (nem a hitele összege!) legalább 2 millió és legfeljebb 60 millió forint.
  4. Akkor igényelhető, ha az adós legalább 500 000 forintnyi (kamatokkal és járulékokkal növelt) tartozása 90 napnál régebb óta áll fent. A tartozások között lennie kell legalább egy hitelnek is.
  5. Csak akkor igényelhető, ha az adósság összege az igénylő csődvagyonának 100% és 200% közötti részét teszi ki. A csődvagyon az ingóságok és ingatlanvagyonok összege, továbbá a következő öt évben várható bevétel összege.
  6. A magáncsőd időszaka alatt az adós kevesebbet törleszt, mint amennyit kellene. A csődvédelem lejártakor a megmaradt tartozást elengedik. Az engedmény akár 95% is lehet.
  7. A csődvédelem alatt csődbiztos felügyeli az igénylő, a hozzátartozói és a vele egy háztartásban élők költéseit. Egy-, két- és háromfős családok esetén fejenként a legkisebb öregségi nyugdíj másfélszeresét költhetik el szabadon (vagyis három fő esetén kb. 120 000 forintot), négy főtől pedig csak a legkisebb öregségi nyugdíj összegét családtagonként (4 fő esetén szintén kb. 120 000 forint). Ennél nagyobb költéshez a csődbiztos beleegyezése szükséges.
  8. A csődvédelem alapesetben 5 évre szól, de meghosszabbítható 7 évre. Egy személy életében egyszer veheti igénybe a csődvédelmet.
  9. Ha valaki bármilyen formában csal, azt örökre kizárják a csődvédelemből.
  10. Az adósnak vállalnia kell, hogy ha nincs munkája, keres. Fontos továbbá, hogy nem viselkedhet úgy, hogy magatartása miatt megbüntessék, elbocsássák stb. – vagyis csökkenjen a törlesztőképessége.

A 2012-es javaslat szerint a családi csődvédelem lényege, hogy a bajba jutott család gondnokot kap, aki segít beosztani a havi fizetést, segélyt, nyugdíjat az adósnak (és családjának). A gondnok lehet szociális munkás, pénzügyi szakember vagy családvédelmi szakember is. A szakember feladata, hogy azoknak a családoknak mutasson kiutat, segítsen bevételeik beosztásában, amelyek nem tudják fizetni a számlákat vagy a banki törlesztéseket, de nem azért, mert anyagi eszközeik elégtelenek, hanem

  1. azért, mert nem tudják megfelelően beosztani a jövedelmüket, vagy
  2. nem hajlandóak megválni olyan vagyontárgyaiktól, amelyek értékesítésével jelentős pénzhez jutnának.

A csődbiztos feladata, hogy tárgyaljon a bankokkal és közüzemi cégekkel, és próbáljon közvetíteni a felek között, jellemzően engedményeket kicsikarva a szolgáltatóktól.

A magáncsőddel kapcsolatos kormányzati munka 2015 elején váltott magasabb sebességbe. A tervezet szerint a csődközelben levő magánszemélyek (és családjuk) szakemberek segítségét igényelhetik: a kisebb összegű elmaradások rendezésére pénzügyi, szociális vagy akár jogi szakértők is kirendelhetők. A magáncsőd természetéből következően a rendszerbe csak olyanok léphetnek be, akiknek van vagyonuk és bevételük: mivel a csődvédelem lényege, hogy a gondnok osztja be a család bevételeit, a családnak értelemszerűen rendelkeznie kell bevételekkel – illetve pénzzé tehető vagyontárgyakkal (pl. járművel vagy nyaralóval, plazmatévével és egyéb, a létfenntartáshoz nem szükséges, de értékes ingóságokkal).

Milyen feltételei vannak? Kik vehetik igénybe? Milyen tartozásokra?

A magáncsőddel kapcsolatos kormányzati munka 2015 elején váltott magasabb sebességbe. A tervezet szerint a csődközelben levő magánszemélyek (és családjuk) szakemberek segítségét igényelhetik: a kisebb összegű elmaradások rendezésére pénzügyi, szociális vagy akár jogi szakértők is kirendelhetők. A magáncsőd természetéből következően a rendszerbe csak olyanok léphetnek be, akiknek van vagyonuk és bevételük: mivel a csődvédelem lényege, hogy a gondnok osztja be a család bevételeit, a családnak értelemszerűen rendelkeznie kell bevételekkel – illetve pénzzé tehető vagyontárgyakkal (pl. járművel vagy nyaralóval, plazmatévével és egyéb, a létfenntartáshoz nem szükséges, de értékes ingóságokkal).

A családi csődvédelemmel kapcsolatos munkálatoknak az a tény adott lendületet, hogy 2014-ben nagyjából 500 000 behajtási ügyet indítottak csak a rezsicégek. A jogszabály nagyon fontos eleme annak a meghatározása, hogy mekkora tartozással léphet be valaki a csődvédelembe. Ez 2 milliótól 60 millió forintig terjedő összeg – vagyis a nagyobb rezsitartozásoktól a hatalmas összegű jelzáloghitelekig sok minden belefér. Fontos tudnivaló, hogy ha a tartozások száma átlépi az ötöt, az adós nem léphet be a csődvédelembe, mivel helyzete már nem rendezhető ilyen “puha” módszerrel.

Szintén kulcsfontosságú, hogy a családi csődvédelem önkéntes, vagyis az adósnak magának kell kérvényeznie. Az igénylés pozitív elbírálása után a család csődgondnokot kap, aki a nagyobb kiadásokat megtilthatja a családnak, illetve a csődvédelemben maradás feltételéül szabhatja a család tulajdonában levő jármű(vek) vagy értékesíthető ingatlan(ok) és még kisebb ingóságok eladását is.

A családi csődvédelembe belépők a megszorításokért cserébe jelentős kedvezményt kapnak. Egy banki hitel esetén például megállapítanak egy fix törlesztést (amely természetesen nem éri el az eredeti törlesztőt), és ha az adós ezt rendesen fizeti, akkor a csődvédelem futamidejének végén a bank leírja a tartozás egy részét. A futamidő jellemzően 5–10 év lehet.