A vagyonfelügyelő szerepe

Megjelent az Igazságügyi Minisztériumnak a természetes személyek bírósági adósságrendezési eljárásában a családi vagyonfelügyelő és felek közötti együttműködés szabályairól, valamint a hitelezők számára történő törlesztés fizetési számláról történő teljesítéséről szóló rendelettervezete.

A dokumentum ide kattintva érhető el.

Szeptember 1-jén lép életbe a magáncsőd vagy családi csődvédelem néven nevezett új jogintézmény hazánkban. A magáncsőd lényege az, hogy megelőzze egy súlyosan eladósodott (banki és egyéb, pl. rezsitartozások által terhelt) magánszemély teljes anyagi megsemmisülését és ellehetetlenülését. A rendszerbe lépni önkéntes alapon lehet.

Fizetésképtelenség esetén az adós dönthet úgy, hogy ellenőrzött körülmények között „csődbe megy”, s a vagyonfelügyelő közreműködésével megpróbál megegyezni a hitelezőivel a feltételek könnyítéséről, ami lehetővé tenné a teljes tartozás vagy legalább egy részének a visszafizetését. Megállapodás híján a bíróság dönthet arról, hogy az adósnak milyen vagyontárgyait kell pénzzé tennie. A csődbiztos (barátibb elnevezéssel vagyonfelügyelő) rendelkezik majd azzal a számlával, amelyre az adós összes jövedelme befolyik az adósságrendezési eljárás ideje alatt.

A vagyonfelügyelő

  • Tájékoztatja a feleket, valamint az adóstársat minden olyan információról, amely a kötelességeik teljesítéséhez elengedhetetlen.
  • Kialakítja az eljárásrendet, együttműködési megállapodást köt a felekkel az adós vagyonának a kezeléséről.
  • Előkészíti az adósságrendezési egyezséget és lebonyolítását.
  • Dokumentálja az egyezségkötési folyamatot; ha az egyezségkötés elmarad, előkészíti a bírósági adósságtörlesztési tervet.
  • Folyamatosan felügyeli az adós gazdálkodását.
  • Ellenőrzi az egyezség végrehajtását, valamint az adós számlaforgalmát a teljes folyamat alatt.
  • Átveszi a csődvagyon felett a rendelkezési jogot, ő fizeti ki a hitelezőket is.
  • A folyamat végén elvégzi a záró elszámolást, kezdeményezi az eljárás megszüntetését.

További tudnivalók

A családi vagyonfelügyelő mellé egy helyettest is kijelölnek, aki teljes jogkörrel helyettesítheti a vagyonfelügyelőt. Az adósságok ellenőrzött és megbízható rendezése érdekében az adós egy adósságtörlesztési számlára utalja fizetését és azon egyéb rendszeres jövedelmeit, amelyeket egy másik kormányrendelet nem vont ki az adósságrendezés köréből (azaz nem tartoznak a csődvagyonba). Az adósságtörlesztési számlán kell kezelni a csődvagyon értékesítéséből származó bevételeket is. Az adósságtörlesztési számlán kezelt pénz az adós tulajdona, azonban vagyonfelügyelő rendelkezési jogot kap a pénz felett (az intézkedéseivel pedig természetesen köteles elszámolni).