A csődvédelmi időszak akkor kezdődik, amikor a csődvédelmi biztost kirendelik a család mellé.

A csődvédelemért személyesen kell folyamodni, a családi csőd önkéntes, nem hivatalból elrendelendő.

A belépés folyamata a következőképpen alakul: az adós, aki úgy látja, hogy egyedül képtelen kilábalni helyzetéből – vagyis a törlesztésével vagy a rezsiszámlával jelentősen elmaradt –, egy kormányablaknál igényli a családi csődvédelmet. A kormányhivatal felméri az adós helyzetét az általa beadott dokumentumok alapján. Igen fontos tudnivaló, hogy a hamis adatszolgáltatásért az adós akár bíróság előtt is felelhet! Ha az adós helyzete megfelel a törvényi követelményeknek, akkor az állam csődbiztost rendel ki mellé. Ezzel kezdetét veszi a csődvédelmi időszak. A csődvédelem jellemzően 5–10 évre szól, természetesen az elmaradt fizetnivalók összegének megfelelően.

A csődvédelem ideje alatt a csődbiztos javaslatait be kell tartani, különben az adós kikerül a csődvédelem alól, és pl. újra elárverezhetővé válik a háza. Az adós a csődvédelem alatt komoly védelmet élvez, nem csak a rezsicégektől és bankoktól, de még a csődbiztostól is: az adós bármikor jogorvoslati lehetőséget kérhet, ha úgy látja, hogy a csődbiztos túl messzire megy, és indokolatlan megszorításokat követel a családtól vagy magánszemélytől.

A családi csődvédelem ideje alatt az adósnak maradéktalanul fizetnie kell a csődvédelem futamidejére megállapított hiteltörlesztéseket vagy éppen az elmaradt rezsiszámlákat. A csődvédelem lejártával, vagyis 5–10 év múlva az adós örökre kikerül a csődvédelem alól, és terhei ki nem fizetett részét a rezsicégek vagy a bank leírja. A csődvédelem egyetlen alkalommal vehető igénybe. Ha valaki a csődvédelem után akár 50 évvel ismét szorult helyzetbe kerül, akkor sem kérhet majd csődvédelmet, ha még létezik a családi csődvédelem intézménye.